SIKOLY
Rájöttem, nem értek a művészethez! Egész pontosan ehhez sem!
Úgy gondoltam, meglátom, ha valami szép, érdekes. A csinos lányokat például mindig észreveszem. Érdekes módon egy világszépe választáson, nekem mindig a második helyezet tetszett jobban, mint az első. Az első valamiért a zsűri elnöknek tetszett, a többiek is csak csóválták a fejüket.
Az ízlések és vélemények mindig ütköznek egymással. Láttam egyszer egy karikatúrát: egy kép kiállításon a falon egy mű lógott és egy szemet ábrázolt, egyet! Nem volt egy jó szem, kicsit csalfa volt. A művész azt a címet adta az alkotásnak, hogy „Anyád.”
Egy látogató aláfirkantotta, hogy a "Tied"!
A kritikusok sem értenek, tudnak mindent. Szótlanul figyelik, hogy egy Picasso mű két millió dollárért kel el, amit a művész háromhetes korában alkotott és a festék a pelenkából származhatott!
Kevés alkotó éri meg, hogy így felbecsülik a műveit, csak a rokonság. Nem is beszélnek utána egymással.
Sok művész van, még több, aki annak tartja magát. Volna is rá igény, azonban egy festmény megvásárlására a pénzt összekaparni, már maga az is művészet!
Nem régen kelt el egy árverésen, a norvég festő „Sikoly” című képe százmillió dollárért.
A kép nekem nem tetszik, sőt tovább megyek, ingyen sem kellene! Nem merném fölakasztani a hálószobába, mert csak öt sör után tudnék elaludni!
Viszont, ha százmillió dollárt nekem adnák, akkor még én is sikítanék!
