ANYUKA
-
Csókolom anyuka, tessék leülni!
-
Gyere Ferikém, adj a mamának egy puszit! Na, gyere már hallod! Borzasztó, mindenért könyörögni kell!
A mama átölelte unokáját
-
Jaj, te lassan igazi legény leszel, hallod? Aztán, hogy megy az iskola? Rendesen viselkednek a tanárok?
-
Kaptam egy ötöst énekből!
-
Az igen!
-
A Ferike nagyon szépen énekel – mondta az anyja – bár a számtan menne olyan jól!
-
Hát mi a baj? Nem tudja az egyszer-egyet? Hű, azt pedig mindenkinek tudni kell!
-
Tudja, hogy mennyi kilencszer hét, de hogy mennyi hétszer kilenc, azt már nem!
-
Ah, majd belejössz, igaz?
-
Hát a Feri fiam hol van?
-
Még alszik, de mindjárt fölkeltem. Tegnap egy kicsit többet ivott!
-
Már megint?
-
Igen!
-
Feri! Kelj fel, légy szíves, mindjárt dél lesz és itt van az anyukád is Feri, hallod keljél fel! Na, gyere már, hallod?
-
Gyere inkább te ide!
-
Meg vagy te zavarodva? Mondom, hogy itt az anyád és itthon van a gyerek is!
-
Még ilyet, még az hiányozna!
-
Na, gyerünk kifelé!
-
Csókolom – mondta Feri és lehuppant az asztal mellé.
-
Úgy hallom, beittál!
-
Á, nem volt vészes!
-
De, hát minek kell annyit inni, hogy az ember berúgjon?
-
Nincs ráírva a pohárra, hogy vigyázz, mert ettől már berúgsz – tudod? Nem is veszed észre, érted?
-
De, hát tegnap előtt is berúgtál!
-
Azt sem vettem észre!
-
A bátyádéknál voltam tegnap, azt mondta tartozol neki és nem adtad meg!
-
Nyalja ki a seggem a puccos sógornőmmel együtt! Gazdagok, tudnak egy kicsit várni, nem?
-
Mennyivel tartozol?
-
Hetven!
-
Ő azt mondta száz!
-
Ja, igen a telefon!
-
Nem mindegy, hogy hetven, vagy száz! Mennyi pénzetek van?
-
Semennyi!
-
Hát, mi lesz veletek? Nekem van félretéve a temetésre, abból tudok adni kétszázezret, fizesd ki a tartozást, aztán majd, csak elkapar valaki!
-
Jaj, anyuka ne tessék már temetésről beszélni, hát még nem tetszik öregnek lenni!
-
Jobban kell beosztanotok a pénzeteket!
-
Melyiket? Ami nincs? Nem vagyok éhes, inkább visszafekszem!
-
Jaj, anyuka! Megeszi magát a Feri! Tudom, hogy bánatában iszik, hogy nem telik többre, aztán nem bírja az italt! A pénzt is azért kérte, hogy meg tudja venni Ferikének azt a telefont.
-
Hát kinek telefonál Ferike?
-
Jaj, hát senkinek, de minden gyereknek van, csak pont neki nem volt és csak szomorkodott, a Feri nem tudta nézni. Ezért kért kölcsön! Valamiért kevesebb pénzt kapott a munkahelyén, az is nagyon bántja.
-
Én nem értem ezt a világot, nem is tudom, néha miről beszélnek – mondta a mama – ez egy szeretet nélküli világ. Ezek a micsodák szeretetet nem adnak, az pedig nagy baj!
-
Ferike tedd le azt a vacak telefont, gyere, adj a mamának egy puszit, mert már megy, hallod? Rögtön megüt a guta! Gyere már!
-
Hagyd, majd eljön az idő, amikor emlékezni fog rá, hogy volt egy szerető nagymamája, na, Isten áldjon meg benneteket!
-
