TEGNAPI KÉPEK
Hallok valamit,vagy talán csak álmodom?
Az ilyen csendben ébred fel a gondolat,s
felteszi az örök kérdést,van-e még időm
keresgélni,s vajon megtalálom-e önmagam?
Szótlanul jössz felém és átölelsz hiszen te
vagy az én másik felem-nem is tudom a
jobbik talán ?-de egy biztos a szerelem.
Érzem,ha elalszom velem lesz a szemed
Hogy dobog a szívem,érezni fogja a kezed
Gyermekként sokszor kószáltam a réten
Néztem az eget meg a bíbiceket,s messziröl
kékesen bámultak le rám a párás budai hegyek.
Mára kicsi lett minden,már közeli az egykori
távol,percekké váltak az órák,gyorsan hervadnak
el a rózsák.
Hogy én is voltam kisgyerek azt lassan már el
sem hiszem
Pedig ott vagyok én is a régi képeken apámmal,
anyámmal és a többiekkel
Mint a jövöbe néző, mosolygó egykori emlékek.
